Ajánlattal létrejött munkaszerződés?
Hogyan és mikor jön létre a munkaszerződés – az ajánlat kérdése
Multinacionális cégeknél, főleg angolszász hátterűeknél igen gyakori, hogy az adott állásra jelentkező jelöltek ajánlatot kapnak – korábban levélben, újabban inkább emailben. Ezen ajánlatok tartalma sok tekintetben kerülhet szakmailag érdekes jogi vizsgálódások alá – ezen kérdések közül vegyünk át néhányat:
Létrehozhat-e munkaviszonyt az ajánlat és annak elfogadása?
A sokak számára meglepő válasz az, hogy igen. A szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni. (EBH 2000.331) A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme 2012 óta lényegében csak a munkakör és az alapbér (Mt. 45. §) Az ajánlat annak elfogadásával szerződést hoz létre (Mt. 31. §, Ptk 6:66.§) – azaz, ha az írásban tett ajánlat tartalmazza a munkakör és az alapbért, és azt a munkavállaló-jelölt szintén írásban elfogadja, úgy önmagában az írásban elfogadott, szintén írásbeli ajánlat munkaszerződésnek tekintendő – még akkor is, ha az elnevezése nem „munkaszerződés”, hanem „ajánlat”.
A fentieket egyébként a magyar bírói gyakorlat is megerősíti. (Mfv.10210/2019/6.)
Miért jelent ez problémát? Sok gazdasági társaságnál részletesen kidolgozott, átgondolt munkaszerződés-mintákat alkalmaznak. Azonban, ha a munkaszerződés aláírása előtt az ajánlat és annak elfogadása a fentiek szerint egy „quasi” munkaszerződést hoz létre, úgy jogértelmezési kérdéssé válik – különösen a korábbi megállapodásokat hatályon kívül helyező rendelkezés esetében – hogy pontosan milyen tartalommal jön létre az adott munkaviszony.
A fentiek különösen érdekes jogértelmezési kérdéseket vetnek fel akkor, ha az ajánlat nem tartalmaz a próbaidőre vonatkozó rendelkezést, vagy a munkaszerződéstől vagy a céges gyakorlattól eltérő tartalmú tájékoztatatás található benne bizonyos munkáltatói vagy munkavállalói jogosultságok tekintetében.
Hogyan kezeljük a fentieket?
Először is, vegyük kézbe a magyar céges jognyilatkozatok sorsát: Hiába „szokás” a jelöltnek egy angolszász minták alapján kidolgozott ajánlatot küldeni, ha az a fentiek szerint a magyar jog alatt álló munkaviszony tekintetében jogi kockázatokat tartogat, úgy azok tartalmát át kell írni. Hasznos, de nem csodafegyver például beleírni az ajánlatba, hogy az ajánlat maga nem hozza létre a munkaviszonyt, annak elfogadásával csak előszerződés jön létre, a szerződést magát a felek majd később kötik meg.
Szintén hasznos, ha a számunka alapvetően lényeges szerződéses pontok (pl. díjazási kérdések, próbaidő) pontosan, szabatosan kerülnek az ajánlatba.
A fentiek kapcsán még lényeges kitérnünk az alábbiakra:
A nyilatkozattevő személye
Az ajánlatot jellemzően nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem egy másik személy, például a recruiter küldi ki. Ez első ránézésre könnyű menekülési út lehetne a cégek számára, de felhívnám a figyelmet a munka törvénykönyve 20. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint jóváhagyás hiányában is érvényes a munkáltatói jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.
Az elállás
A fenti kérdéskör átvezet minket az elállás kérdéséhez – előfordul, hogy a fentiek szerint létrejött munkaviszonytól a formális munkaszerződés aláírása előtt a munkáltató szabadulna – nos, főszabály szerint erre nincs mód. Felvethető ugyan az elállás lehetősége a törvény 49. §-a alapján, de ha elolvassuk a törvény szövegét, láthatjuk, hogy ez csak szigorú feltételek fennállása esetén lehetséges – egy megváltozott humánpolitikai elképzelés nem ilyen. Ezt a bírósági joggyakorlat is megerősíti, éppen a fent említett ítélettel.
Az e-mail kérdése
Szintén felvethető, hogy emailben lehetséges-e munkaszerződést kötni, de az elektronikus jognyilatkozatokra vonatkozó munkajogi szabályozás és bírói gyakorlat – néhány nyitott kérdés mellett – ezt elfogadta, egyébként szintén éppen a fenti ítélettel is, számos más ítélet mellett.
Az ajánlat kérdésköre különösen fontos ún. harmadik állambéli munkavállalók esetén, akik munkaszerződést csak a foglalkoztatásukat lehetővé tevő hatósági engedély kapcsán köthetnek. Az ő esetükben különösen figyeljünk arra, hogy az ajánlat elfogadásával ne jöjjön létre automatikusan munkaszerződés.
