Magyarországon is életbe lép az ESG-törvény
Elfogadta az Országgyűlés az új ESG törvényt
Az Országgyűlés új ESG-törvény elfogadásával készül az egységes vállalati felelősségvállalásra és fenntarthatóságra.
Az új rendelet kötelezi a nagyvállalatokat ESG-beszámolók készítésére, melyek vizsgálják beszállítói láncokat, környezeti és emberi jogi kockázatokat. Az adatszolgáltatásra vonatkozóan pénzbírságok lehetnek érvényben az ellenőrzés elmulasztása esetén. A törvény adaptálja az EU követelményeit és a vállalatoknak az éves jelentéseket könyvvizsgálói véleménnyel kell ellátniuk. Az első auditált jelentések várhatóan 2025-ben fognak nyilvánosságra kerülni. Az új szabályozás miatt a vállalatoknak sürgősen el kell kezdeniük a felkészülést a megfelelés érdekében.
Meg kell felelni az EU-s szabályoknak
Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár elmondta, hogy EU-s szabályoknak megfelelően létrehoznak egy ESG Akkreditációs Bizottságot és Nemzeti ESG Tanácsot, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát. A felügyeleti hatóság feladata lesz a vállalkozások ESG célú átvilágítása, a kötelezettségek teljesítésének vizsgálata és az ESG-beszámolók közzététele, melyet évente kötelező lesz benyújtani.
Kik tartoznak a törvény hatálya alá?
„Az Országgyűlés tegnapi döntése értelmében: az új törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra. Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft mérlegfőösszeg).” -írja a Portfolio.
Ez azt jelenti, hogy minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie, melyről az európai parlamenti és tanácsi irányelv (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) rendelkezik. A jelentést a pénzügyi beszámolóval együtt kell elkészíteni, ami nem csak az átláthatóságot növeli, hanem a vállalatok tevékenységei is összevethetőek lesznek a versenytársakéival.
A törvény megalkotása fontos lépés a fenntartható gazdaság elérése felé. A kötelezett vállalatoknak azonban fel kell készülniük a jelentéstételre, amely újfajta adatgyűjtési és auditálási folyamatokat igényel. Az audit eredményét kijelölt könyvvizsgálónak kell véleményeznie. A felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre.
„Okos HR” megoldások segíthetik az ESG törekvéseket
A vállalatok folyamatos lépéskényszerben vannak: vizsgálniuk kell, miként feleljenek meg a digitalizációs kihívásoknak és ezzel együtt az ESG által támasztott fenntarthatósági követelményeknek. A szoftverek kiválasztáskor a funkcionális megfelelőség mellett azonos mértékben hangsúlyos és lényeges szempont a folyamatban feltárt üzleti kockázatok csökkentése.
Az L-SOFT a HR területet érintő szoftverfejlesztési, bérszámfejtési és cafeteria szolgáltatási folyamataiban is a fenntartható és versenyképes működés kulcsfontosságú elemeire összpontosít. A fő fejlesztési irány olyan új, innovatív „okos HR” szoftvermegoldások és szolgáltatások kialakítása, amelyek a HR tevékenységek legszélesebb körű digitalizációjához és az ESG – fenntarthatósági – célkitűzések megvalósításához együttesen járulnak hozzá.
