Mit lehet tudni az új e-TB kiskönyvről?

Az elmúlt évek során a digitális technológiák térnyerése sok államilag kezelt dokumentumot érintett — és most sorra kerül a TB-kiskönyv is. 2026-tól megszűnik a hagyományos, rózsaszín papíralapú változat, és helyette egy egységes, elektronikus rendszer, az e-TB kiskönyv lép életbe. De mit jelent ez a munkavállalóknak, munkaadóknak, és milyen adatvédelmi kihívásokat vet fel?

Mi változik az új TB-rendszerben?

• Papír helyett digitális nyilvántartás: A hagyományos rózsaszín TB-kiskönyv 2026. január 1-jétől megszűnik, és helyette egy egységes elektronikus TB-nyilvántartás lép életbe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából

• Egységes rendszer: A biztosítási jogviszonyok és a pénzbeli TB-ellátások adatai jelenleg két külön adatbázisban vannak, melyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) kezel. Az új rendszer ezek összevontan kezeli, így a kifizetőhelyek egyetlen felületen férnek majd hozzá. a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony- és pénzbeli ellátási adatokhoz

• Hozzáférés a rendszerhez: A munkáltatóknak csak a saját dolgozóik adataihoz lesz hozzáférésük — de csak ha a dolgozó a lekérdezés idejében náluk bejelentett, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban áll.  A kifizetőhelyet nem működtető munkáltatók az új elektronikus rendszerhez nem kapnak hozzáférést.

Mi lesz benne az e-TB kiskönyvben?

Az új rendszer az 1998. évi XXXIX törvény alapján
több információt is fog tartalmazni, mint amit eddig papíron láttunk:

• A biztosított személyi adatai és TAJ-száma mellett,
• A jogosultság, biztosítási jogviszonyok részletei
• Foglalkoztató neve és adószáma
• A jogviszony jogcímkódja, annak időtartama valamint a szünetelés időtartama
• Munkaidő mértéke és munkakör
• Pénzbeli ellátások, baleseti táppénz adatai: az ellátás jogcíme, folyósításának időtartama, naptári napi alapja, az ellátást megállapító hatóság megnevezése, valamint – ha a NEAK állapította meg – a foglalkoztató neve és adószáma.
• Egyéb szolgáltatások és ellátások adatai: gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (GYED, GYET) és örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, helye, ideje és TAJ-száma.

Ez azt jelenti, hogy átláthatóbbá válik, ki mikor, mennyi jogosultsággal rendelkezett — de ugyanakkor fokozott a felelősség a biztonságos adatkezelés terén is.

Mit kell tudni a jogszabályi háttérről?

• A 2025. évi XXXIV. törvény az 1998. évi XXXIX. törvényt egészítette ki, így 2026. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a papíralapú TB-kiskönyv vezetésének kötelezettségét és bevezeti az e-TB kiskönyvet. A jogszabály (9/A–9/B. §) megteremti az elektronikus nyilvántartás technikai kereteit.
  
• A módosítás kiemelt célja a papíralapú adminisztráció csökkentése, a bürokrácia mérséklése, illetve, hogy ne kelljen ismételten papír alapon bekérni olyan adatokat, amelyek az állami nyilvántartásban már egyszer szerepelnek.
  
• A törvény kimondja, hogy a Magyar Államkincstár az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos adatokat továbbítja a NEAK felé, de az új rendszer csak a 2023. december 31. után teljesített – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti – adatszolgáltatásban szereplő ellátások adatait vezeti át az elektronikus TB-rendszerbe.

A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási szabályokról a 351/2025. (XI. 12.) Korm. rendelet rendelkezik.

Előnyök és kockázatok – miért jó és miért aggódhatunk?

•Tájékoztatók módosítása: A munkáltatóknak módosítaniuk kell adatkezelési tájékoztatóikat, mivel az adatforrás most már nem papír, hanem elektronikus nyilvántartás.

•Papír TB-kiskönyvek sorsa: A foglalkoztatónak a részére 2026. január 1-jét megelőzően átadott TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adnia. Ezt követően a TB kiskönyvet a biztosított őrzi meg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5. év végéig. Ha az átadás meghiúsul, a TB kiskönyvet a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.

•Kifizetőhely nélküli munkaadók: A kifizetőhelyet nem működtető munkáltatók kiesnek az új rendszerből hozzáférési és adatkezelési szempontból is.

Mit tehetnek most a munkáltatók és a dolgozók?

Munkáltatók:

• Frissítsék az adatkezelési tájékoztatóikat és belső szabályzataikat úgy, hogy tartalmazzák az e-TB rendszerre való hivatkozást és az új adatforrást (MÁK, NEAK).
• Vizsgálják át belső IT- és adatvédelmi eljárásaikat: hogyan továbbítják, kezelik, archiválják az adatokat.
• Kommunikáljanak a dolgozókkal: hogy lássák, mi változik, mit érhetnek el majd az új rendszerben.

Dolgozók:

• Ellenőrizzék időnként a Betegéletút szolgáltatást, ahol elérhető lesz az e-TB-adat.
• Figyeljék, hogy milyen adatok kerülnek nyilvántartásba, és milyen jogokkal rendelkeznek ezek felett (pl. hozzáférés, kérdés, helyesbítés).
• Amennyiben még van papír TB-kiskönyvük, a dolgozó részére történő hitelt érdemlő átadásról minél előbb, de legkésőbb a jogviszony végéig gondoskodjanak,

Összegzés

Az új e-TB kiskönyv bevezetése jelentős lépés a TB-adminisztráció digitalizációja felé. Bár nagy ígéretekkel érkezik, mint az egyszerűbb ügyintézés, kevesebb bürokrácia, átláthatóbb adatok ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az adatvédelmi kihívásokat sem. A különböző szereplőknek (munkáltatók, dolgozók) fel kell készülniük mind technikailag, mind jogilag.