Mit lehet tudni az új e-TB kiskönyvről?
Az elmúlt évek során a digitális technológiák térnyerése sok államilag kezelt dokumentumot érintett — és most sorra kerül a TB-kiskönyv is. 2026-tól megszűnik a hagyományos, rózsaszín papíralapú változat, és helyette egy egységes, elektronikus rendszer, az e-TB kiskönyv lép életbe. De mit jelent ez a munkavállalóknak, munkaadóknak, és milyen adatvédelmi kihívásokat vet fel?
Mi változik az új TB-rendszerben?
- Papír helyett digitális nyilvántartás: A hagyományos rózsaszín TB-kiskönyv 2026. január 1-jétől megszűnik, és helyette egy egységes elektronikus TB-nyilvántartás lép életbe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából
- Egységes rendszer: A biztosítási jogviszonyok és a pénzbeli TB-ellátások adatai jelenleg két külön adatbázisban vannak, melyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) kezel. Az új rendszer ezek összevontan kezeli, így a kifizetőhelyek egyetlen felületen férnek majd hozzá. a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony- és pénzbeli ellátási adatokhoz
- Hozzáférés a rendszerhez: A munkáltatóknak csak a saját dolgozóik adataihoz lesz hozzáférésük — de csak ha a dolgozó a lekérdezés idejében náluk bejelentett, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban áll. A kifizetőhelyet nem működtető munkáltatók az új elektronikus rendszerhez nem kapnak hozzáférést.
Mi lesz benne az e-TB kiskönyvben?
Az új rendszer az 1998. évi XXXIX törvény alapján
több információt is fog tartalmazni, mint amit eddig papíron láttunk:
- A biztosított személyi adatai és TAJ-száma mellett,
- A jogosultság, biztosítási jogviszonyok részletei
- Foglalkoztató neve és adószáma
- A jogviszony jogcímkódja, annak időtartama valamint a szünetelés időtartama
- Munkaidő mértéke és munkakör
- Pénzbeli ellátások, baleseti táppénz adatai: az ellátás jogcíme, folyósításának időtartama, naptári napi alapja, az ellátást megállapító hatóság megnevezése, valamint – ha a NEAK állapította meg – a foglalkoztató neve és adószáma.
- Egyéb szolgáltatások és ellátások adatai: gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (GYED, GYET) és örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, helye, ideje és TAJ-száma.
Ez azt jelenti, hogy átláthatóbbá válik, ki mikor, mennyi jogosultsággal rendelkezett — de ugyanakkor fokozott a felelősség a biztonságos adatkezelés terén is.
Mit kell tudni a jogszabályi háttérről?
- A 2025. évi XXXIV. törvény az 1998. évi XXXIX. törvényt egészítette ki, így 2026. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a papíralapú TB-kiskönyv vezetésének kötelezettségét és bevezeti az e-TB kiskönyvet. A jogszabály (9/A–9/B. §) megteremti az elektronikus nyilvántartás technikai kereteit.
- A módosítás kiemelt célja a papíralapú adminisztráció csökkentése, a bürokrácia mérséklése, illetve, hogy ne kelljen ismételten papír alapon bekérni olyan adatokat, amelyek az állami nyilvántartásban már egyszer szerepelnek.
- A törvény kimondja, hogy a Magyar Államkincstár az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos adatokat továbbítja a NEAK felé, de az új rendszer csak a 2023. december 31. után teljesített – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti – adatszolgáltatásban szereplő ellátások adatait vezeti át az elektronikus TB-rendszerbe.
A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási szabályokról a 351/2025. (XI. 12.) Korm. rendelet rendelkezik.
Előnyök és kockázatok – miért jó és miért aggódhatunk?
Előnyök:
•Kevesebb adminisztráció, gyorsabb ügyintézés – az adatok elektronikusan elérhetőek lesznek az arra jogosultak számára.
•Naprakész, pontos adatok – átlátható biztosítási státusz annak köszönhetően, hogy a NEAK nyilvántartása teljes képet ad a TB-viszonyokról és ellátásokról.
•Munkáltatók szempontjából is egyszerűbb rendszer – amennyiben kifizetőhelyről beszélünk.
Kockázatok / kihívások:
•Adatvédelem: Nagyobb adatforgalom és részletesebb információk tárolása miatt gondoskodni kell a biztonságos adatkezelésről. Az EU-s GDPR továbbra is technológiailag semleges, vagyis az új rendszer bevezetése nem csökkenti, sőt új adatvédelmi feladatokat vet fel. A feleknek ezért gondoskodniuk kell az adatok biztonságáról és az adatvédelmi kötelezettségek teljesítéséről.
•Tájékoztatók módosítása: A munkáltatóknak módosítaniuk kell adatkezelési tájékoztatóikat, mivel az adatforrás most már nem papír, hanem elektronikus nyilvántartás.
•Papír TB-kiskönyvek sorsa: A foglalkoztatónak a részére 2026. január 1-jét megelőzően átadott TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adnia. Ezt követően a TB kiskönyvet a biztosított őrzi meg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5. év végéig. Ha az átadás meghiúsul, a TB kiskönyvet a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
•Kifizetőhely nélküli munkaadók: A kifizetőhelyet nem működtető munkáltatók kiesnek az új rendszerből hozzáférési és adatkezelési szempontból is.
Mit tehetnek most a munkáltatók és a dolgozók?
Munkáltatók:
• Frissítsék az adatkezelési tájékoztatóikat és belső szabályzataikat úgy, hogy tartalmazzák az e-TB rendszerre való hivatkozást és az új adatforrást (MÁK, NEAK).
• Vizsgálják át belső IT- és adatvédelmi eljárásaikat: hogyan továbbítják, kezelik, archiválják az adatokat.
• Kommunikáljanak a dolgozókkal: hogy lássák, mi változik, mit érhetnek el majd az új rendszerben.
Dolgozók:
• Ellenőrizzék időnként a Betegéletút szolgáltatást, ahol elérhető lesz az e-TB-adat.
• Figyeljék, hogy milyen adatok kerülnek nyilvántartásba, és milyen jogokkal rendelkeznek ezek felett (pl. hozzáférés, kérdés, helyesbítés).
• Amennyiben még van papír TB-kiskönyvük, a dolgozó részére történő hitelt érdemlő átadásról minél előbb, de legkésőbb a jogviszony végéig gondoskodjanak,
Összegzés
Az új e-TB kiskönyv bevezetése jelentős lépés a TB-adminisztráció digitalizációja felé. Bár nagy ígéretekkel érkezik, mint az egyszerűbb ügyintézés, kevesebb bürokrácia, átláthatóbb adatok ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az adatvédelmi kihívásokat sem. A különböző szereplőknek (munkáltatók, dolgozók) fel kell készülniük mind technikailag, mind jogilag.
