fbpx

Az országban jelenleg 59 gyermek jár munkahelyi bölcsődébe, ami azt jelenti, hogy 5 munkahely tart fent munkahelyi bölcsödét. Az alacsony érdeklődés ellenére vajon megtartó erővel bíró motivációs eszköz lehet-e a munkahelyi bölcsődék létrehozása? Mikor érdemes rajta elgondolkodnunk, és milyen feltételeknek kell megfelelnünk? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a MACSKE Gyermekvállalás és karrier összeegyeztetése – munkahelyi bölcsődék jelentősége című munkáltatói rendezvényén. 

Ismernünk kell a munkavállalók munkahely-választási preferenciáit 

Bencze Róbert, a PWC Magyarország igazgatója, a humántanácsadással, a magyar munkaerőpiaci helyzet elemzésével foglalkozó People & Organisation csoport vezetője, szakmai felelőse előadásában egy friss kutatást ismertetett arról, hogy a magyarországi cégvezetők hogyan gondolkodnak a mai munkaerő-piaci helyzetről, illetve mit, milyen pluszokat keres a 16-26 éves korosztály egy munkahelyen. Elmondta, hogy már a nyolcadik éve végeznek felmérést a vállalatvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy mit várnak az elkövetkező évtől, mitől tartanak, milyen kihívásokra számíthatnak. A legutóbbi, 2018-as évet összefoglaló felmérésük szerint a vezetők trendként fogalmazták meg a technológiát, a demográfiai változásokat (a munkaerő elöregedését), a gazdasági erőviszonyok átalakulását, az erőforrások hiányát és a globalizációt. 

A legnagyobb kihívás számukra a szakemberhiány (ez 4. éve az első helyen áll), Bencze Róbert szerint ennek ellenére a cégek 80-90%-a ugyanolyan módszerekkel próbálja megkeresni és megtartani a munkatársakat, mint 20 évvel ezelőtt. Szerinte a vállalati bölcsőde egy olyan juttatás lehet, amely megtartó erővel bírhat, noha jelenleg csupán 5 fenntartó él ezzel a lehetőséggel. Kiemelte, hogy a tartalék nemcsak a fiatal generációkban van, ezért fontos, hogy egy álláshirdetésnek az idősebb generációt is meg kell szólítania.

Bencze Róbert ismertette a fiatalok munkahely-választási preferenciáit vizsgáló országos felmérés eredményeit is, amelynek eddig közel 20 ezer résztvevője van. A kutatás 8 nagy területet vizsgált; rákérdezett a kompenzációra, a céges reputációra, a fizikai munkakörnyezetre, a jövőképre, a stratégiára, a munka természetére, a személyes karrier elemekre, a munka-magánélet egyensúlyára, a szervezeti kultúrára. A felmérés megmutatta, hogy a következő TOP10 tényező teszi vonzóvá a munkahelyet a fiatalabb generáció számára: a flexibilis munka, az alapfizetés, a munkatársak személye, a sabbatical (az alkotó szabadság), a munka érdekessége, a túlóra kifizetése, az őszinte és nyílt vezetői kommunikáció, a csapatmunka, a hazai szakmai képzések. Bencze Róbert szerint megfigyelhető, hogy hiába a flexibilitás áll az első helyen, mégis ezt vezetik be a munkáltatók a legnehezebben. A lista legvégén a legkevésbé preferált elemek között a fizikai munkakörnyezet, a vállalati márkanév, a teljesítményalapú bónusz állt, utolsóként pedig a CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalás, a tisztességesség, törvényesség. Az igazgató hozzátette, hogy az adatok alapján érdemes a cégeknek átalakítani az üzeneteiket. 

A munkahelyi bölcsődékről szólva megemlítette, hogy fontos megnézni a cég korösszetételét, a munkahelyi bölcsődék iránti valós igényt. Hangsúlyozta, hogy az adatbázis elemzésével fontos átalakítani a cég üzeneteit, kivenni a hirdetésekből azokat a tényezőket, amelyek nem annyira vonzóak, és beletenni a preferáltabbakat. 

Az egyénre szabott üzenetek számítanak

A munkavállalók felé közvetített, egyénre szabott üzentek fontosságát emelte ki Füzér Gábor is, az Assessment System Group CEO-ja. Motivációról szóló előadásában kitért azokra a típushibákba, amelyeket rendszerint elkövetnek a vezetők. Az egyik torzítás, hogy a pénz egy tökéletes motivációs eszköz. Ugyanígy típushiba az, amikor vezetőként azonosítunk egy motivációs faktort, amely elképzelésünk szerint helytálló. 

Az egy ember, egy motivátor elképzelés is tévhit a szakértő szerint, mert egy emberhez legalább négy, de akár tíz motivátor is tartozhat. Szintén téves elképzelés az, hogy a motiváció fejleszthető, hiszen az a hitünkből, értékeinkből fakad, amelyek nem írhatóak át egyszerűen – magyarázta a szakember, aki szerint sok vezető gondolkodik úgy, hogy ami őt motiválja, az másokat is motiválni fog, illetve hogy a motiváció kipipálható azzal, ha adunk valamit a munkavállalóknak. 

A CEO szerint Chapman öt szeretetnyelve nemcsak a magánéletben, de a munkahelyen is jól működik, hiszen mindenki rendelkezik saját motivátorral, illetve azzal a móddal, ahogyan ezt szereti kapni. Az előadó kitért arra, hogy azok a munkavállalók tudnak jól reagálni a munkahelyi bölcsődék kezdeményezésére, akiket motivál a család, a hagyománytisztelet, de ahhoz, hogy kiderüljön, hány embert lehet ezekkel a hívószavakkal megszólítani, előbb munkáltatóként meg kell kérdeznünk őket.

A munkahelyi bölcsődékről Kovácsné Bárány Ildikó, az EMMI Családügyi és Nőpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese beszélt. A családpolitikai célokról szólva elmondta, hogy a munkahelyi bölcsődék elterjedéséhez elsősorban demográfiai fordulatnak kell bekövetkeznie, meg kell tartani a családközpontú társadalmat, amely ösztönzi a gyermekvállalást, illetve biztosítani kell, hogy minden dolgozni vágyó szülő el tudja helyezni bölcsődei ellátás keretében a gyerekét. Beszélt a bölcsődei ellátás fajtáiról, a klasszikus bölcsődékről, a mini bölcsődékről, illetve a munkahelyi- és családbölcsődékről, amelyek szolgáltatás típusú ellátások. Ezeket sokkal egyszerűbb létrehozni, mint az intézményi típusúakat, kevesebb gyermek, és családiasabb légkör jellemzi őket. 

A munkahelyi bölcsődének is több csoportja lehet, egy csoportban maximum 7 gyermek járhat. A gyerekekkel lévő személy végzettségtől függően lehet kisgyermeknevelő is, de viszonylag egyszerű követelménynek kell megfelelnie; a minimum a középfokú végzettség és egy 100 órás tanfolyam elvégzése, amely után szolgáltatást nyújtó személyként dolgozhat. Ha 5 gyermeknél több van egy csoportban, akkor már egy segítő személynek is jelen kell lennie, akinek azonban nem kell előírt végzettséggel rendelkeznie. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy jelenleg normatív jellegű finanszírozás vehető igénybe, és mivel a cél minél több bölcsőde létrehozása, a normatíva feltételeinek nem bonyolult megfelelni. Az állami normatíva összege jelenleg családi bölcsődék esetében 360 ezer forint/fő/év, munkahelyi bölcsődék esetében 180 ezer/fő évente. Utóbbi esetben a munkáltatóknak lehetősége van, hogy a társasági adóból a bölcsödére költött költségeket leírja. 

Kovácsné Bárány Ildikó elmondta, hogy a munkahelyi bölcsödét általában a foglalkoztató hozza létre, azonban megállapodást köthet adott szolgáltatókkal, akikkel együttműködve hozhatja létre az ellátást. Jelenleg 5 fenntartó van, ők összesen 9 munkahelyi bölcsődét tartanak fenn, és 59 gyerek érintett. Közülük csak a BDO Magyarország működtet valódi munkahelyi bölcsödét olyan értelemben, hogy nem költségvetési szervként működik. 

Mikor éri meg munkahelyi bölcsödét nyitni?

Mészáros Andrea a MACSKE elnökhelyettese kiemelte, hogy a munkahelyi bölcsődék egyik legnagyobb előnye a rugalmasságuk, majd részletezte az infrastrukturális feltételeket, a hatósági engedély igénylésének menetét. Az elnökhelyettes szerint az alábbi esetekben érdemes elgondolkodnunk a munkahelyi bölcsőde nyitásán. 

 

  • Ha a cég telephelye közelében nincs vagy korlátozott számban biztosítható bölcsődei ellátás.
  • Ha a cég tevékenysége, profilja miatt a fiatal munkavállalók, a jelenlegi és leendő kisgyermekes szülők különösen fontosak.
  • Ha a munkavállalók között jellemzően van 5 olyan kisgyermekes szülő, akinek a gyermeke 3 évnél fiatalabb.
  • Ha a cég munkavállaló körében ugyan nincs kellő számú igény, de van olyan partnercég vagy közelben működő vállalkozás, amellyel közösen 5 munkavállaló igényelné 3 évnél fiatalabb kisgyermeke ellátását. 
  • Ha a cég munkarendje, munkaidőkerete nem illeszkedik a hagyományos gyermekintézmények nyitva tartásához, és a munkáltatónak fontos a feladatok határidőre történő teljesítése.

 

További információ a Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének honlapján (www.macske.hu) található! 

WWW.LSOFT.HU
Cookie-k

Az lsoft.hu webhelyen mi is "sütiket"/cookie-kat alkalmazunk.

Milyen célból?

A "sütik" kis szöveges fájlok, melyekkel kényelmesebbé tehetjük a böngészést a webhelyünkön, megkönnyíthetjük, hogy pl. az űrlapok kitöltése egyszerűbb legyen, névtelen statisztikákhoz gyűjthetünk adatokat a látogatói szokásokról. Vannak olyan sütik is, melyek segítenek minket abban, hogy marketing célú üzeneteket jelenítsünk meg, küldjünk Önnek azokról a termékeinkről, szolgáltatásainkról, melyek érdekesek lehetnek az Ön számára.

A "sütik" által gyűjthető látogatói szokásstatisztikák tehetik lehetővé azt is, hogy webhelyünket úgy fejleszthessük, hogy Önök, a látogatóink olyan információt találhassanak ott, és olyan formában, ahogy és ahol az Önök számára a legkényelmesebb, és legkönnyebben elérhető.
Olyan sütiket is alkalmazunk, melyek elengedhetetlenek a webhely működtetése érdekében, vagy lehetővé teszik, hogy amennyiben Ön hosszabb ideig időzik pl. egy űrlap kitöltésénél, ne vesszhessenek el az addig már begépelt adatok.

Az általunk alkalmazott "sütik" is változó időtartamúak, és az Ön számítógépén, okostelefonján, tabletjén a meghatározott érvényességi idejéig tárolódik. Fontos tudnia azt, hogy ezeket a "sütiket" Ön bármikor eltávolíthatja a böngészésre használt eszközéről.
Mielőtt törli ezeket a "sütiket" kérjük, fontolja meg, hogy valóban nincs már szüksége azokra a kényelmi szolgáltatásokra, melyeket ezek által megkaphat, ha további információra lenne szüksége (direkt marketing üzenetek), vagy pl. ismét kitöltene egy űrlapot a webhelyünkön?

A beállítási lehetőségeknél "sütitípusunként" további információt helyeztünk el azért, hogy Ön tájékozódhasson azt megelőzően, mielőtt dönt a "sütik" elfogadásáról.
Lehetővé tettük, hogy Ön a döntését követően bármikor módosíthassa a sütibeállításokat, a képernyő, vagy kijelzője bal alsó sarkában található ikonra kattintva/koppintva.

További információt itt találhat: Adatvédelmi tájékoztató