Közeledik az év vége, egyre égetőbb a kérdés, mi lesz jövőre a béren kívüli juttatásokkal. Merthogy lesznek, az nem kérdés. Az Edenred Magyarország segítségével eltérő munkavállaló típusokat és élethelyzeteket vázoltunk fel, hogy konkrét segítséget adhassunk a juttatások személyre szabásához, a munkatársak megtartásához. Abban ugyanis HR-szerte egyetértés van, hogy ezek az eszközök jó motiválók és a munkáltatói gondoskodás kifejezésére is alkalmasak.
A nyáron elfogadott jogszabályváltozások hatására 2019. január 1-jétől teljesen meg fog újulni a béren kívüli juttatások piaca. Ahogy közeledik az év vége, úgy válik egyre sürgetőbbé a tervezés. Az eddigi, adókedvezményekkel tűzdelt rendszer december végével ugyan eltűnik, a magyar munkavállalók azonban nagyon szeretik a béren kívüli juttatásokat – így a záróra után egy új világ rajtol el. Az Edenred Magyarország segítségével azt jártuk körül, mire is számítsunk 2019-ben.
Nem érdemes a bérbe építeni a cafeteriát
Az Edenred augusztusi felméréséből az derül ki, hogy a legtöbb munkáltató szeretné megtartani a cafeteriát. Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka építené be a bérbe a korábban béren kívüli juttatásként adott összeget. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem célszerű bérré transzformálni a juttatásokat, mert a fizetésemelés pár hónap alatt elveszíti ösztönző hatását, a dolgozó hamar megfeledkezik róla: 3-4 hónap alatt megszokja a magasabb bért, és nem hajtja előre a jobb teljesítmény érdekében. Tehát a juttatások bérbe integrálása zsákutca, ellenben a bér és a juttatások elkülönítése átláthatóvá teszi a bérezési struktúrát. Miközben fizetéssel nem tudja kifejezni a gondoskodást a munkáltató, juttatásokkal igen – persze csak a munkavállalók számára legkedvezőbb megoldásokkal. Hiszen hiába lenne jövőre gazdasági szempontból a SZÉP-kártya a legkedvezőbb a munkáltatóknak, ha sok dolgozónak – akinél a cafeteria a mindennapi megélhetés része – egyáltalán nem jelent segítséget.
A pénz rövid ideig boldogít, a juttatás sokkal tovább
A bért nem helyettesíti más, ám hosszú távon motivációs célokat nem szolgál. Annál inkább ösztönzők a juttatások, amelyek a munkáltatói gondoskodás kifejezésére is alkalmasak. Erről az alapról elrugaszkodva fedezhetjük fel, hogy milyen lesz a béren kívüli juttatások megváltozott világa.
Fájó különbségek és bántó általánosítások
Ebben a helyzetben a legsürgetőbb feladat megfelelő béren kívüli juttatásokat felkínálni eltérő igényű és élethelyzetű kollégáknak, ráadásul személyre szabottan. Nem jó, ha mindenkinek mást akarunk adni, mert olyan bonyolult lesz, hogy bele fogunk őrülni, és az sem jó, ha mindenkinek ugyanazt ajánljuk. Elsőre elég bonyolultnak tűnik mindennek megfelelni, kiváltképp egyszerűen és gyorsan.
Mindenkinek képtelenség egyénre szabott ajánlatot adni, az ilyen rendszer borítékolhatóan életképtelen: ha két hasonló élethelyzetben és kb. azonos igényekkel rendelkező, azonos munkaköri besorolású ember eltérő juttatási csomagban részesül, az ellentétekhez vezet. Ráadásul annyi az értékes munkatárs megtartására irányuló törekvésnek is. Az sem jó út, ha mindenki ugyanazt kapja, így a reális javaslat, hogy legyen választási lehetőség, de 1-3 béren kívüli juttatási csomagnál ne alkalmazzanak többet a munkáltatók. Igyekezzenek ennyivel lefedni az összes igényt.
….
A teljes cikket itt olvashatja
Kapcsolódó tartalmaink:
