A 2018-ban használt óvodai, bölcsődei szolgáltatás térítése marad továbbra is az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál újdonság lesz 2019-re, hogy nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatják a cégek a költségeket adómentesen. Ebben a juttatási körben nemcsak az óvodai, bölcsődei alapszolgáltatások díja, hanem az ellátás, étkezés is támogatható a munkáltató oldaláról.

A többi gyakran használt adómentes elem (sportrendezvényre-kulturális szolgáltatásra szóló belépő, mobilitás célú lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás, diákhitel-támogatás, kockázati biztosítás) jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások közterhe jövőre 15% személyi jövedelemadó és 19,5% szociális hozzájárulási adó lesz. Ez összesen 34,5% adófizetési kötelezettséget jelent majd az idei 34,22% helyett.

Ebben a kategóriában a Széchenyi Pihenőkártyát adhatják 2019-ben a munkáltatók az idén is ismert keretekkel.
– Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla – Évente 150 000 Ft-ig.
– Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla – Évente 225 000 Ft-ig.
– Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla – Évente 75 000 Ft-ig.

Béren kívüli juttatást jövőre a versenyszférában évi 450 000 Ft munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató. Költségvetési szerveknél az évi 200 000 Ft időarányos része a maximális keret.

Egyes meghatározott juttatások

Ezen juttatási kör adóját a juttatás értékének 1,18-szorosára kell megállapítanunk 2019-ben. Erre az adóalapra kell 15% személyi jövedelemadót és 19,5% szociális hozzájárulási adót fizetni. Így az összes közteher 40,71% lesz.

Ebbe a kategóriába kerül majd a frissen elfogadott adócsomag szerint:
– a béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része,
– az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás,
– az ajándékutalvány – Csekély értékig (évente egyszer a minimálbér 10%-áig),
és még néhány speciális juttatási elem.

A 2018-ban népszerű juttatások ebből a körből is a jövedelem mértékű adózási kategóriába kerülnek január 1-től. Így a munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, pénzösszeg-juttatás után a munkáltatónak meg kell fizetnie a jövedelemhez kapcsolódó munkáltatói terheket, és a munkavállalótól is le kell vonnia és be kell fizetni az államkasszába a munkavállalói terheket.

Felmérés a várható munkáltatói reaciókról

Mivel a javaslatcsomag mindössze kisebb jogtechnikai korrekciókkal került elfogadásra, ezért a munkáltatók reakcióiról alkotott kép jelenleg is aktuális lehet.
A kutatás nem reprezentatív, de 559 munkáltató megkérdezésén alapult, akik 1‒10 000 fős munkavállalói létszámmal rendelkeznek.
A kutatásban részt vevő munkáltatók összesen 207 594 munkavállalót foglalkoztatnak.

Az érintettek 14,65 százalékánál azt nyilatkozta a munkáltató, hogy jövőre megszüntetné a juttatási rendszerét, és nem is adna mást helyette.
A leggyakoribb megoldásként az jelent meg, hogy a juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetnék a munkavállalók, de jövedelemként adózva és SZÉP Kártyán kapnák majd ezt meg. Ez a megoldás az érintett munkavállalók 44 százalékánál várható 2019-re.
Olyan munkáltató is akad, aki megpróbálja megtartani a juttatások idei nettó értékét. A munkavállalók 8,65 százaléka számíthatna arra a kutatás alapján, hogy a munkáltatója vállalja jövőre a plusz terheket.

Ki vállalja az átalakítás miatti többletterheket?

A válaszadó cégek munkavállalóinak 12,5 százalékánál várható az, hogy bár csökkenni fog az idén kapott nettó juttatásainak értéke, de a terhek egy részét a munkáltatója vállalná, így a felek osztoznának majd az átalakítás miatt növekvő adóterheken.

A kutatásban részt vevő cégek válaszai alapján az érintett munkavállalók 20,2 százalékánál valamilyen egyéb, most még nem ismert változtatás várható.
„A kutatás eredménye alapján a foglalkoztatók minimális mértékben vállalnának többletterheket az átalakítás következtében” – foglalja össze Fata László szakértő. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25‒30 százalékkal csökkenhet a friss adócsomagnak köszönhetően kialakult helyzetben.

„Természetesen a munkáltatóknak az átalakításhoz az egyes juttatások közterhe mellett egyéb szempontokat is célszerű figyelembe venni” – emlékeztet Fata László.

Amennyiben az eddigi juttatások fő célja az volt, hogy a lehető legnagyobb juttatási értéket adják a munkatársak számára, úgy hasznos lehet jövőre a Széchenyi Pihenő Kártya és bérkifizetés kombinációjának tervezése.

Ha azonban speciális célokkal adja 2018-ban a juttatásait a munkáltató (pl. gondoskodás, egészséges munkavállaló, megszerzés, megtartás, munkavállalói élmények közvetítése, munkáltatói márka építése stb.), akkor komolyabb tervezési feladat vár a cégekre, hiszen munkabér-fizetéssel nehezebb az adott irányított felhasználást megvalósítani.