Valószínűleg a szívükhöz kapnak mostanában az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, amikor a számlaegyenlegüket nézik meg a pénztárak internetes oldalain. Olvasóink jelzései alapján ugyanis pénztáraiknál negatív hozamot tüntetnek fel a 2018-as évre. A tagok márpedig ahhoz szoktak hozzá az elmúlt években, hogy ezek a befektetések fialnak, vagyis pozitív hozamot lehet rajtuk elérni.

Az okokról az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségét kérdeztük. Az ÖPOSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás a leghosszabb távú befektetési forma, legtöbbször több évtizedes időszakot fed le, ezért formális jelentősége van a napi, negyedéves vagy akár az éves hozamok nyomon követésének. A pénztáraknak 10, 15 éves időtávú adatok bemutatását írják elő a jogszabályok, mert azok adnak pontosabb képet a befektetések alakulásáról.

Ilyen hosszú időtávon márpedig rendre előfordulnak olyan időszakok, amikor “a hozamkörnyezetet befolyásoló összes körülmény az ideálistól eltérő irányba mutat”.

Ennek szelét már tavaly is megérezték a pénztárak, ennek ellenére összességében a szektor 5 százalékos reálhozamot tudott felmutatni az ÖPOSZ szerint.

A kedvezőtlen befektetési klíma idén folytatódott, sőt, még rosszabbra fordult: az alacsony kamatkörnyezet és az első negyedév tőzsdei árfolyam-ingadozásai is hozzájárultak ahhoz, hogy nagyon kevés portfólió zárt pluszban.

A tagoknak ugyanis lehetőségük van meghatározni, hogy mekkora kockázatot vállalhat a pénztár a megtakarítás kezelése során. Aki minimalizálni akarja a kockázatát, a klasszikus portfóliót választja, aki viszont nagyot akar nyerni a piacon, a kockázatosabbakat – igaz, ezekkel bukni is nagyobbat lehet, mert a kötvények mellett a részvényekből is bőségesen válogatnak az ilyen portfóliók kezelői.

Az ÖPOSZ szerint a magas részvényarányú – például növekedési – portfóliók pont ezért különösen érzékenyek a részvénypiaci ingadozásokra.

Igaz, ezeket az alapokat kevesen választják, a pénztártagok túlnyomó többségének, 70 százalékuknak a kiegyensúlyozott portfóliókban van a megtakarítása. Ők sem lehetnek azonban elégedettek a pénztárak idei teljesítményével, mert az ilyen portfóliókban kezelt vagyon meghatározó részben állampapírban van, márpedig az állampapírok esetében szintén nem volt kedvező a hozamkörnyezet – közölte a szövetség portálunkkal.

Összességében nem érdemes megijedni, ha pillanatnyilag negatív hozamot látunk a számlaegyenlegen az idei évre, mert nem most akarunk pénzhez jutni, hanem majd a nyugdíjba vonuláskor, ami akár évtizedekre is lehet, kortól függően. Az ÖPOSZ szerint a nyugdíjpénztáraknál profi vagyonkezelők kezelik a tagok pénzé, s bár a pénztárak által részükre megszabott befektetési politika, a különböző portfóliók befektetési korlátai, illetve a jogszabályok jelentősen korlátozzák a mozgásterüket, azonban mindegyikük a minél nagyobb hozam elérésére motivált, ráadásul a nagy portfóliók jó kockázatkezelésre adnak lehetőséget.

Amennyiben tehát nem változnak érdemben a piaci folyamatok idén, nem kizárt, hogy a korábbi évekhez képest szerényebb eredményeket érnek el a pénztárak, adott esetben negatív hozamot. Érdemesebb azonban hosszabb távra tekinteni. Persze az sem ártana, ha a kormány letenne a tervéről, és nem piszkálná meg az öngondoskodási célú cafeteria elemek adózását.

A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint 2018 első negyedévének végén – vagyis az utolsó rendelkezésre álló feldolgozott időszakban – az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1381 milliárd forint volt, ami 96,366 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Viszont 10,278 milliárddal volt alacsonyabb, mint 2017 végén.