fbpx

Mik a diákmunka feltételei?

Fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A munka törvénykönyve az iskolai szünet időtartamára annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzésben tanul. Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt.

Mi kell a diákmunkához?

A törvényes képviselő engedélyén túl adóazonosító jel. Amennyiben a diák nem rendelkezik adóazonosító jellel, vagy a korábban kiállított adókártyáját elvesztette, akkor annak igényléséhez, pótlásához a 18T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatnia a NAV-hoz. Az adókártya igénylése ingyenes.

Miként foglalkoztathatók a diákok?

A diákok leggyakrabban egy iskolaszövetkezet tagjaként végeznek nyári munkát.

Ezen túl foglalkoztathatók még
– munkaviszonyban;
– munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel);
– és háztartási alkalmazottként.

Hogy adózik az iskolaszövetkezeti tagként dolgozó diák?

Az iskolaszövetkezeti tagként dolgozó diáknak nem kell járulékot fizetnie, így biztosítottnak sem minősül. A keresete nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie, melyet az iskolaszövetkezet vall be, von le és fizet ki a NAV-nak. A diáknak így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie szja-bevallásában (akár a NAV tervezetének felhasználásával), és az adóbevallást be kell nyújtania a következő év május 20-ig.

Hogy adózik a munkaviszonyban dolgozó diák?

Röviden: úgy, mint bárki más, aki munkaviszonyban dolgozik. Ez esetben munkaszerződés alapján dolgozik, jövedelme bérjövedelem, ami nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A munkáltató a bére után szja-előleget fizet, az szja mértéke 15 százaslék.

A munkaviszonyban dolgozó tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, így jövedelme után 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, melyeket munkáltatója von le béréből és fizeti be a NAV-nak.

Hogy adózik a megbízási szerződéssel foglalkoztatott diák?

Diákok dolgozhatnak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is – ilyen többek között a megbízási szerződés. Az így kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles.

A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. A tanuló nyilatkozata alapján van mód tételes-, illetve 10 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolásra. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 5 . 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia.

Az önálló tevékenységből származó bevétel esetén az adót a jövedelem után kell megállapítani; ennek mértéke itt is 15 százalék.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás feltétele, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 138 000 forint, melynek 30 százaléka 41 400 forint. Ha nem egész hónapban foglalkoztatják a diákot, akkor a díjazás egy napra jutó összegének az 1 380 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet, amelyet ez esetben is a foglalkoztató von le és fizet be az adóhatóságnak.

A tanulónak ez esetben is szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Hogy adózik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó diák?

Egyszerűsített módon munkaviszony létesíthető mezőgazdasági., vagy turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka bérjövedelemnek minősül, amelyről csak akkor kell szja-bevallást benyújtani, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy b) – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A filmipari statisztaként végzett – Efo tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

Milyen igazolásokat kap a diák munkáltatójától?

A munkáltatónak a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a diáknak az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.