A jövő évi adócsomag nem dúskál a tehercsökkentő intézkedésekben, a kevés adócsökkentés egyike a szociális hozzájárulási adót érinti. A kormány tagjai nem győzik hangsúlyozni, hogy a foglalkoztató által fizetett szochó jövőre 17,5 százalékra csökken a jelenlegi 19,5 százalékról. Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ezt szokta kiemelni, amikor a jövő évi adóváltozásokról van szó.
Csakhogy erre még várniuk kell a vállalkozásoknak. Ugyanis 2019 január elsején úgy kel fel a nap, hogy a szochó mértéke változatlanul 19,5 százalék lesz. A belengetett adómérséklésre csak az év második felében kerül majd sor.
A parlamenthez benyújtott adócsomagban, illetve a külön a szociális hozzájárulási adóról szóló javaslatban sem találni nyomát a szochó tervezett csökkentésének. Minden adóváltozás, ami január elsejével történik, illetve amire előtte vagy utána kerül sor, „le van papírozva”. Pontosan tudható, mikor lépnek hatályba. De a szochóval kapcsolatban semmilyen hatályba léptető rendelkezés nem szerepel az előterjesztésekben.
Arra a 2019-es költségvetési törvény fejezeti indokolásában találtunk rá, hogy mikor várható mégis a tehercsökkentés. A nyugdíjbiztosítási alapról szóló részben, az alapot 2019-ben megllető bevételek taglalása közben közli a kormány a következőket:
„A foglalkoztató által az I. félévben fizetett 19,5 %-os szociális hozzájárulási adó a II. félévben 17,5 %-ra csökken.”
Kicsivel lejjebb még pontosabban határozzák meg a hatályba lépés időpontját:
„…a szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető részének előirányzatát meghatározza, hogy a szociális hozzájárulási adó 2018. évi 19,5 %-os mértéke 2019. július 1-től 2 %-ponttal csökken.”
A szochó csökkentésének ütemezését a kormány és a munkaadók hatéves bérmegállapodása rögzítette 2016 őszén. Ebben fixen, határidőket megadva az első két ütem szerepel, amellyel 27 százalékról eljutottunk a mostani 19,5 százalékig.
Minden további csökkentést – 2-2 százalékpontokról van szó – viszont a reálkeresetek emelkedésétől tesz függővé a megállapodás. Akkor kerülhet sor ezekre, ha a reálkereset legalább 6 százalékkal nő.
Erre vezethető vissza, hogy miért nem rögtön januárban történik az adóemelés. A pénzügyi tárca egy tavaszi, Brüsszelnek küldött jelentésében már jelezte, hogy a bérfolyamatok alapján leghamarabb 2019 második felében lát lehetőséget a szochó csökkentésére. A Magyar Nemzeti Bank még ennél is későbbi időpontban, 2020 első felében tart kivitelezhetőnek további mérséklést.
A vállalatoknál nem szeretik az adószabályok évközi változását, ugyanis az átállás adminisztrációs terhet jelent a számukra. A szochó esetében a bérszámfejtésnek lesznek feladatai, de valószínűleg a programokon nem lesz bonyolult átvezetni a 2 százalékpontos csökkentést.
